Monday: love or hate?

Állandóan mindenhol és még ott is azt olvasom, utálom a hétfőt, miért nem keddel kezdődik a hét stb. Nem igazán értem meg ezeket a fellángolásokat, mert igazából szerintem az ég adta világon nincs semmi baj sem a hétfővel. Most ő kezdi a hetet....és??? Kezdhetné a péntek is akkor mindenki őt utálná.....
Nekem a hétfő inkább valami új kezdete, egy újabb hét, egy újabb kihívás, egy újabb kemény elhatározás, hogy "mostpedigazonnalnekikezdünkazedzésnek".... Aztán persze eltelik a hét, és ismét jönnek a fogadalmak. :) De ettől kerek a világ.
Egyébiránt mi magyarok állandóan kesergünk valamiért, számtalan "brit tudósok által kiadott tanulmány" igazolja, hogy a magyar az szomorú nép. Mert ha istenigazából megnézzük, mindig sír a szánk valamiért. Hol a kevés fizetés, hol a sok munka, hol az időjárás hol ez, hol az. Örülni nem lehetne? Csak úgy...az életnek.
Mert mindenben találhatunk örömet....még ha csak apróságot is.

 

Following.....

Egyik nap hallottam az egyik csodálatos pesti tömegközlekedési eszközön, hogy két tini beszélgetett, és ez a mondat megcsapta a fülem: "szerintem ma már nem vagy elég menő, ha nem követnek elegen".
WTF??? Tettem fel álmosan a mindent eldöntő 50 millás kérdést.... Mégis ki és miért követ? Aztán jött a felismerés apró szikrája, mire gondolt a lány. Mostanában már minden, valamit magára adó közösségi oldal, app rendelkezik "follow" szolgáltatással. Követhet boldog-boldogtalant, és ha én nem akarom akkor is. Gyorsan számba vettem a dolgokat: ott a facebook, töménytelen kéretlen sohanemlátottvadidegenjelölése, és ott az instagram is. Utóbbi persze lehet kissé anonim is, mert nem kötelez saját adataid pontos megadására, csak egy 'nick vagy a sok közül. Persze, ha nincs legalább 1000 követőd, feleslegesen üzemelteted a fotómegosztódat. Vannak már oldalak: "jelölésért visszajelöllek", vagy "10 like 10 likeért". Lassan olyan lesz mint a Bosnyák téri piac. Csak itt a kofák nem a kézzelfogható portékájukat adják el, hanem a "like"-jaikat. Siralmas.....

Gyerekként mindenki retteg attól, hogy követik....örökké megfordulsz, ugye nem jön utánam senki, nem akar elrabolni, elvinni, nem jön a "muki" (mutogatós-csúnyabácsi, mégcsúnyább csúnyájával), stb. Erre a mai kor fiataljai meg mindenáron egyre több követőt akarnak. Érthetetlen....számomra legalábbis.
De ahogy kedves barátnőm mondaná erre: "Nem a fiatalok furcsák, hanem te vagy már öreg kedves barátném..." Hát ebben is lehet valami....

Turn around....

Ma az egyik számomra nagyon inspiráló blogban olvastam arról, hogy mitől leszünk illetve nem leszünk felnőttek. Azóta ezen molyolok....De most tényleg? Mitől számít valaki felnőttnek? Van erre valami istenverte szabály vagy paragrafus? Én mindig azt vallottam, és ez a mai napig is áll, hogy nem az életkorodtól leszel felnőtt. Nem is attól, hogy kijárod a sulit, lesz munkád vagy családod. De akkor mitől? Vagy kitől? Emlékszem rá, 8 éves koromban a helyi kántor rám akarta erőltetni, márpedig Isten teremtette a világot, Ádám és Éva a kezdő páros. Már akkor megnyilatkoztak renitens ellenálló gondolataim, és rendre kérdéseket tettem fel neki, de ki és miért és mikor és hogyan és hogy én ezt természetesen nem hiszem el, bizonyítsa be.... Akkor megkaptam azt, belőlem nem lesz rendes felnőtt, mert a hit nem segít utamon. Hát nem tudom, ki tudja, azóta eltelt 20 év, és én mégis úgy vélem felnőttem.... aztán ki tudja. :)

Sokminden változik, mi is, a világ is. 50 éve mástól lett valaki felnőtt, mint ma. És ha megnézzük 50 év múlva, megint más lesz a helyzet. Minden változik.....Sose léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.

Friday13 :)

Péntek 13.
Valamiért olyan misztika övezi, hogy minden babonás ember retteg tőle. Pedig egy sima nap, hétvége kezdete, az utolsó munkanap. Semmi extra. Tőlem szaladhat a fekete macska is. :)

Holnap nagy nap lesz, ismét egy évvel öregebb lettem.... Ma egyik kedves kolléganőm meglepett egy kis aprósággal. Imádom a tulipánt...és pöttyös dolgokat is. :)

Tegnap végre eljutottam kedvenc fodrászomhoz is, most megint élénk rézvörösben pompázom. :) Még a kedvem is jobb lett. :D

GirlPower

Végre....hogy mi végre?? Hát végre elküldtem a szakdogámat a konzulensemnek, ma sikerült pontot tenni a végére... Remélem jó lesz, még ha kell kisebb simításokat végeznem rajta, beleférek az időbe. Tegnap végre aludtam is, csak éjjel 1ig voltam fent...előtte két napig 3kor feküdtem le...2 nap alatt 5 óra alvás nem sok, hulla is voltam totálra..... De ma kipihenem magam. :)

Délutáni latte-s sziesztámat töltöm még, majd nekilátok egy kis házimunkának. Addig is egy kis csajos olvasmány belefér.

Erről jut eszembe, kezembe akadt Kelemen Anna újabb könyve, A nép szolgálatában.....hát érdekes maradjunk annyiban. Viszont sokminden érthetőbb már vele kapcsolatban...hogy miért olyan amilyen. Röviden, nagyon hasonló a Méhkirálynő című eposzhoz. :)

Pause

Ismét a fedélzeten. :) Kimaradásom oka pár húzószóval kifejezve: munka, munka2, iskola. :) Sajnos nagyon sok dolgom volt mostanában, néha azt se tudom mi van, vagy épp hol vagyok. Napjaim a szakdolgozat körül forognak, már haladok, igaz lassan. Sajnos a tudományos rész baromi szájbarágós, minden meg van szabva mit lehet és mit nem, mi a kötelező elem stb. Ma egész nap csak matatok a neten, kutatok az NCBI cikkhalmazaiban a megfelelők után. Unalmas..... soooo booooring. De már 90%on vagyok ezzel a fejezettel. Utána már "csak" a cirka 100 kérdőív feldolgozása, hipotézisgyártás és "tudományos-odamondom" van hátra. De ezek után az már csak matiné lesz. Szorít az idő természetesen, mert 12 nap múlva le kell adni, bőrkötésben élére vasalt lapokkal. Magamnak már sok végdátumot kitűztem, de eddig, mint a mellékelt ábra mutatja, nem tudtam tartani. Talán a legutolsót sikerül, azaz, hogy holnapra befejezem. :)
Segítségemre van egy makacs nátha, sikerült begyűjteni a héten ezt is. Csak mert amúgy olyan unalmas lenne. :D

Exams, learning, working hard....

Túl vagyok a vizsgákon....már egy ideje. Szerencsére minden akadályt sikeresen vettem, néha túl is teljesítettem a magamnak előírtat. :) A nyelvvizsgám immáron hivatalosan is megvan. Már csak a postást várom, hogy hozza a bizonyítványom. :) :)

Élhetnék, mint hal a vízben (egyébként halak vagyok....meg a vizet is szeretem), ha nem lebegne a fejem felett Damoklész kardjaként a szakdolgozat....jah és persze a másodállás terhei. Szűk 2 hónap, és le kell adni, közben dolgozni sem ártana. Megint annyi minden van, teendők sora, győzzem őket megcsinálni. :(

Tervezem, hogy elkezdek németül és spanyolul tanulni. Érdekel mindkettő, pár éve már elkezdtem a spanyol nyelv rejtelmeit bogarászni, de időhiány miatt abbamaradt. De majd most. :) Hosszútávú terveim megkövetelik, az önképzés sosem állhat le.

Hisz, a jó pap is 'holtig tanul.....